Valóra váltottam legdédelgetettebb vágyamat…
Szabina – nevezzük így riportalanyunkat – nemrégiben esett át plaszikai sebészetünkön egy mellnagyobbító műtéten, és önként felajánlotta, hogy részletesen és őszintén elmeséli, tollba mondja saját történetét és a mellnagyobbító műtéttel kapcsolatos tapasztalatait, ezzel is segítve a hozzá hasonló dilemmával küzdő hölgyeket.
Mekkora volt a melled a mellnagyobbítás előtt, és miért dönöttél a mellnagyobbító műtét mellett?
A mellműtét előtt A-kosár volt a méretem. Tulajdonképpen soha nem voltam ezzel a mérettel elégedett. 17 éves korom óta foglalkoztatott ez a mellméret dolog.
Állandóan összehasonlítottam magam másokkal, és mindig csak azt láttam a tükörben, hogy kicsi a mellem; kisebb, mint másoké. Nem éreztem magam elég nőiesnek, és ezért nem éreztem jól magam a bőrömben. Így visszatekintve arra az időszakra, kamaszkorom óta elégedetlen és boldogtalan voltam a külsőmmel.
Gyakran, pontosabban szinte mindig push-up melltartókhoz folyamodtam. De ez nem igazán oldotta meg a problémámat. Állandóan igazgatnom kellett a felsőmet, hogy ne látszódjon a melltartó. Úgy éreztem, mindenki látja, hogy valójában csak a melltartó miatt „van mellem”. Kizárólag olyan felsőket tudtam felvenni, minek szinte semmi dekoltázsa nem volt. Tényleg gondot okozott az öltözködésben, hogy nemcsak laposnak éreztem magam, de sajnos „laposnak” is néztem ki.
Hány éves voltál a mellnagyobbító műtétnél?
2023 őszén volt a mellnagyobbító műtétem. 24 éves voltam akkor.
Miért és hogyan döntöttél végül a mellnagyobbítás mellett?
Tudtam, hogy ebben a korban már lehetetlen, hogy a melleim természetes módon növekedjenek. Az a tény, hogy egy közeli jó ismerősöm nem sokkal azelőtt megcsináltatta a melleit, és az egész folyamatot „élőben” láthattam” az ő történetén keresztül, felbátorított. Emiatt is szeretném megosztani a saját tapasztalataimat, hogy másokat tudjak ezúton is bátorítani, hogy igenis vágjanak bele, mert megéri!
Az ismerősöm sokkal boldogabb volt a műtét után, sokkal többet mosolygott, megváltozott még a testtartása is. Egyértelműen észre lehetett venni rajta a pozitív változást. Én sem tudok negatív tapasztalatokról beszámolni, és hálás vagyok mindenért és örülök, hogy félelmeim ellenére a műtét mellett döntöttem.
Hogyan tájékozódtál a mellműtét előtt, mielőtt Dr Debreczenire esett a választásod?
Az internetet böngészve végignéztem számos plasztikai sebészeti oldalt, klinikákat és magánpraxisokat egyaránt, főként arra voltam kíváncsi, hogy mennyire szimpatikus az orvos nekem és hogyan értékelték őket a korábbi páciensei. Viszont Dr Debreczeni Bélát egy ismerősöm ajánlotta nekem, persze az ő honlapját és értékeléseit is megnéztem a neten, ezek alapján döntöttem, telefonáltam, és kértem időpontot egy konzultációra.
Hogyan zajlott a mellnagyobbítási konzultáció Dr. Debreczeninél?
Őszintén szólva rendkívül ideges voltam a konzultáció előtt. Szerencsére az orvos nyugodt és empatikus modorával gyorsan átsegített ezen a kezdeti feszültségen. A konzultáció során rögtön éreztem, hogy jó helyen vagyok, az orvos figyel rám, meghallgatja, hogy mit szeretnék, mik az elképzeléseim.
Nem ingyenes a konzultáció a doktor úrnál, a 45 perces tájékoztató beszélgetés 35 ezer Ft-ba került, de rögtön hozzátenném, hogy ha valaki megműtteti a melleit, akkor ezt az összeget a műtét árából levonják. Véleményem szerint ez így teljesen OK, és az ár a minőség szempontjából több mint indokolt volt. Az orvos és az asszisztensnő csak velem foglalkozott a konzultáció alatt. Részletesen válaszoltak a kérdéseimre; előtte és utána képek alapján magyarázták el, hogy az én alkatomhoz melyik implantátum típus a leginkább javasolt, a doktor úr alaposan megvizsgálta melleim akkori állapotát (mirigyállomány, bőr feszessége, mellbimbó elhelyezkedése és alakja, mérete). Éreztem, hogy nagy szakmai gyakorlata, rutinja van, nem akart mindenáron meggyőzni, nem éreztem rábeszélést.
Sportmelltartóba próbaimplantátumokat kaptam, hogy lássam, az adott implant esetén kb mekkora melleim lesznek majd. Mivel két méret között hezitáltam, és nem nagyon tudtam dönteni, azt javasolták, hogy készítsünk mindkettőről fotót, amit otthon többször meg tudok majd nézni. A doktor egyébként a nagyobbik méretet javasolta, de rám bízta a döntést.
Szeretném azt tanácsolni mindenkinek, aki műtétet fontolgat, hogy a fontos kérdéseket előre írja fel magának, és vigye el a konzultációra. Így biztos lehet abban, hogy egyetlen kérdés sem marad majd ki, hiszen annyi új info merül fel a konzultáció során, hogy egy ilyen lista nélkül könnyen elfelejtődhet valami.
Hogyan folytatódott a történet, mi történt az első mellnagyobbítási konzultáció után?
Az első konzultáció után volt egy második időpontom is a plasztikai sebészemhez. Ekkor megbeszéltük, hogy végül melyik méretet választom. Én már az első konzultáción is biztos voltam benne, hogy akarom ezt a műtétet, akarom ezt a változást. Ennek ellenére Debreczeni doktor azt mondta, ne hozzak elhamarkodott döntést, ő ragaszkodik ahhoz, hogy két konzultáció legyen a műtét előtt. Így a végleges döntés a második konzultáción született meg, és egyből elintéztük a műtéti helyfoglalást is, ami a műtéti díj 10%-ának befizetésével történt.
Mekkora most a melled, és mekkora mellimplantátumot ültettek be?
Oldalanként 350 ml magas profilú kerek implantátumokat kaptam. Így most végre egy C kosaras melltartót viselek, amit szépen ki is töltenek a melleim. Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Örülök, hogy a természetesebb megjelenésű mellformát és méretet választottam. Ez azt jelenti, hogy a mellem térfogatának nagy része az alsó harmadban van – hasonlóan a természetes mellhez. Ennek ellenére a magas projekció biztosítja, hogy a melleim a felső harmadban, azaz a dekoltázsban kerekek legyenek. Ha merevítőpánt- és push-up nélküli melltartót viselek, és a melleim lényegében nyugalmi normál pozícióban vannak, akkor a dekoltázsom esztétikusan kerek és természetesnek hat a töltöttsége.
Nem akartam óriási volumenváltozást elérni a mellnagyobbítással. Inkább az volt a fontos számomra, hogy természetes végeredményt kapjak, amely illeszkedik vékony testalkatomhoz.
Debreczeni doktor a részben mellizom mögötti beültetési pozíciót javasolta az implanthoz, és én elfogadtam a javaslatát, mert részletesen elmagyarázta, miért ez a legelőnyösebb. Két dolgot is mondott, amiért ezt a változatot részesíti előnyben, egyrészt a tokfibrózis (tokzsugorodás) alacsonyabb megjelenése miatt, másrészt ha a mellnagyobbítás előtt kevés a saját mellszöveted – hasonlóan az én esetemhez – a végeredmény sokkal természetesebb lesz.
Megjegyzem, ez a mellnagyobbítás, amikor a mellimplantátumot az izom mögé helyezik, fájdalmasabb, mert az izmokat finoman fel kell emelni, hogy alá tudják tenni az implantátumot. Ez fájdalmasabb, mintha csak a mirigyállomány alá tennék be, de hosszú távon tartósabb az eredmény, kevésbé tud megereszkedni, szóval szerintem megéri.
Mi a helyzet a műtéti hegekkel, elégedett vagy velük?
Az implantátum behelyezésének különböző módjai vannak. Az én esetemben az implantátumokat a mell alatti pár centiméteres nyíláson keresztül helyezték be. Mivel a bemetszéseim a természetes bőrredőben vannak, így szinte láthatatlanok.
Mennyibe került a mellnagyobbításod?
A mellnagyobbítás költségei orvosonként jelentősen eltérhetnek. Nézegettem a neten az árakat, de bevallom, nem az ár alapján döntöttem, azaz nem a legolcsóbb megoldást kerestem. Szerintem óvakodni kell az alacsony árú szolgáltatóktól, a minőségi munkának az élet bármely területén megkérik az árát, és egy mellplasztika esetén főleg számít a minőség.
Jelen esetben, egy mellműtétnél mi biztosítja a minőséget? Egyrészt szerintem érdemes nagy gyakorlattal rendelkező sebészt válaszotani, aki emellett minőségi magánklinikai szolgáltatást és műtét utáni első hetekben megbízható utánkövetést nyújt. Műtét után mindig elérhető volt telefonon nem csak asszisztens, de az orvos is. Ez számomra nagyon fontos és megnyugtató volt, így biztonságban éreztem magam.
Mesélsz egy kicsit magáról a mellnagyobbító műtétről is? Mi történt például a műtét előtti órákban?
Reggel nyolckor a klinikán kellett lennem. Éhgyomorra kellett menni, azaz sem enni, sem inni nem volt szabad. Az altatóorvosi vizsgálat már pár nappal korábban megtörtént, az aneszteziológus részletesen elmagyarázta nekem az érzéstelenítés pontos menetét, és minden erre vonatkozó esetleges félelmem megszűnt.
A klinikai szobámban lepakoltam. Nnagyon szép, luxus szálladai minőséget kell elképzelni, persze akkor az izgalomtól még nem nagyon tudtam értékelni, csak a műtét után észleltem igazán a környezetemet. A szobámhoz tartozó fürdőszobában egy gyors zuhany következett speciális fertőtlenítőszerrel, és utána felvettem az odakészített sebészeti betegköpenyt és a kompressziós harisnyát.
A sebész berajzolta a mellemen a műtéti tervet, mégegyszer röviden elmagyarázta a műtét menetét, „előtte-képeket” készített a mellemről – elölről és oldalról – a teljes orvosi dokumentáció érdekében.
Vérnyomásmérés következett, bekötötték az infúziót, stb. Persze addigra már nagyon izgatott voltam a kórházi környezet miatt, így a nővér felajánlott egy kis nyugtató tablettát, amit hálásan elfogadtam. Kicsit lejjebb ment a pulzusom, de még így is elég izgatott voltam.
Körülbelül negyed órával később az ágyammal együtt begurítottak a műtőbe. Ott már várt rám beöltözve az orvosom. Hogy voltam akkor? Úgy emlékszem, hogy kíváncsi várakozás és egy kis félelem egyaránt volt bennem, ez a kettő keveredett. Összességében nagyon izgatott voltam, igen, talán ez a jó szó. De ez az egész nem tarthatott soká, mert nem telt bele egy perc, és megkaptam az altatómat. Inentől nem emlékszem semmire, semmit sem érzékeltem a mellnagyobbító műtétből, és azt sem tudom, hogyan vittek vissza a szobámba.
Mi történt a mellműtét után?
Akkor ébredtem fel a szobámban, igazából csak egy rövid időre, amikor az orvosom bejött egy gyors látogatásra – de nem sokkal később újra elaludtam. Pár óra elteltével ébredtem fel újra, akkor már rendesen. Éreztem, hogy az új mellem szorítópánttal elég erősen le volt kötve, de jól észrevehetően láttam a kidudorodásokat. Erre a pillanatra nagyon emlékszem, hogy milyen boldogság volt ez.
Hogy éreztem magam? Bár elég kimerült voltam, valójában nagyon jól éreztem magam. Szerencsére jól bírtam az altatást. Nem voltak mellékhatásai, például hányinger és hányás. Csak egy kicsit szédültem. Persze eleinte nem igazán tudtam mozdulni – a feszítő fájdalom miatt is, ami az izomfájdalomhoz hasonló. A mellkasomat elég keménynek és forrónak éreztem. Ezen kívül nem sok mindenre emlékszem.
Az első éjszakát egész jól túléltem. Azonban segítséget kellett kérnem a felálláshoz, mert nem igazán tudtam megtámasztani magam a karjaimmal, és persze nem is volt szabad erőt kifejtenem. Az altatás utóhatásait – ami egyfajta általános gyengeség – sem szabad alábecsülni.
Magára a fájdalomra kaptam tablettát, így a fájdalomérzetem viszonylag alacsony szinten maradt. Az első éjszaka után, a reggeli kontroll és kötéscsere ill. draincső eltávolítás után hazaengedtek. Debreczeni doktor részletesen elmagyarázta, hogy otthon mire kell figyelnem, mit szabad és mit nem, hogyan történjen a kötéscsere. A gyógyszerek szedését is átbeszéltük.
Amikor hazaértünk, a fájdalom idővel kicsit erősödött. Azonban elviselhető volt, kb. egy erős izomlázszerű fájdalomnak nevezném. Sajnos az első otthoni éjszakám elég álmatlan volt. Nem tudtam megtalálni a kényelmes pozíciót, egyedül nehezen ment a mozgás, nehézkesen tudtam megtámasztani magam. Az, hogy csak hanyatt aludhattam, elég szokatlan volt és hamar kényelmetlenné vált. Aztán persze ebbe is belejöttem, különböző méretű párnákkal sikerült jól kitámasztanom magam.
Még az olyan hétköznapi dolgokat is, mint az átöltözés vagy a hajmosás, lehetetlen volt megtenni segítség nélkül. Javasolták, hogy fodrásszal jó erősen fonassam be a hajamat, így napokig nem kell a fésülködéssel bajlódnom. Jó ötlet volt, mindenkinek tanácsolom.
A mellnagyobbítás utáni harmadik naptól lassan fel tudtam emelni a karjaimat a mellkasom szintjére. Az izomlázszerű izomfájdalom érzése napról napra csökkent, ennek ellenére semmilyen körülmények között nem volt szabad túlzásba vinnem a karok mozgatását. A sport, a házimunka vagy hasonló fizikai tevékenységek tabunak számítottak. Minden olyan mozgást kerülni kellett, ahol a karokat megemelem, a mellizmokat nem volt szabad mozgatni. Szinte úgy kell elképzelni, mintha egy könyvet szorítanék a hónom alá, és az a jó, ha az nem esik ki. Ha kiesik, azt jelenti, hogy már túl nagy tartományban mozgattad a karodat.
Mennyi ideig maradtál otthon a mellműtét után?
Debreczeni dokto két hét otthoni pihenést javasolt, és ennyit szerintem mindenképpen érdemes beütemezni. Így jobban tudsz magadra, a pihenésre, a mellek kímélésére figyelni, nem terheled túl magadat, otthoni környezetben a munkahelyi stressz nélkül jobban meg tudod adni az „új” mellednek a gyógyuláshoz szükséges megfelelő pihenést. Én erre úgy tekintettem, hogy minőségi én-időt fordíthattam magamra, amely megtérül.
Gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszert mindössze 1 hétig kellett szednem, de nem a fájdalom, hanem a gyulladásgátló hatása miatt, ezzel is minimalizálva a tokosodási szövődményt. Hetente jártam kontrollra, és a mellnagyobbítás után három héttel volt a varratszedés.
Szerencsére a varratokat gyorsan eltávolították, és nem éreztem semmit. Féltem, hogy fájni fog, de semmi extra, a draincső eltávolítás volt tulajdonképpen a legkellemetlenebb.
Hogy tetszett a mellnagyobbítás eredménye?
Az emlőműtét után a műtét okozta közepesen erős duzzanat miatt a mell még nem úgy néz ki, ahogyan az ember azt elképzelte, de amint a duzzanat csökken, a mell egyre természetesebb formát ölt. Hogy őszinte legyek, a dekoltázs íve eleinte egy kicsit túl feltűnő volt számomra. De türelmes voltam, mert tudtam – hiszen a konzultáción tájékoztattak róla – hogy sokat változik még a mell a műtét után akár hónapokig is. Mostanra teljesen elégedett vagyok az eredménnyel. Közel egy év eltelt, mire teljes megelégedettséggel el tudtam fogadni, magaménak tudtam érezni a mellműtét végeredményét. Időközben egyébként érezhetően puhábbak lettek, teljesen bepuhultak a melleim.
Milyen érzés az operált melled?
Az érzés a melleimben most már hasonló, mint a mellnagyobbítás előtt. Azonban egy rövid ideig az volt a benyomásom, hogy a mellbimbóm nem húzódik össze megfelelően, vagy nem reagál azonnal a külső ingerekre, például a hidegre. Ez a késleltetett reakció azonban néhány hónap után magától elmúlt. Időt kell adni a regenerálódásra, van, akinek túlérzékeny lesz egy ideig, nekem inkább az ellenkezője volt. Mint minden mell, az én melleim is mozognak, reagálnak minden mozdulatra. Természetesen nem olyan mértékben, mint a természetes mell, hiszen a műtött mell összességében kicsit feszesebb és keményebb. Ennek ellenére puha és természetes.
Mit mondanál összegzésképpen, így az interjú végén?
Nem is kívánhattam volna jobb orvost vagy jobb eredményt. Teljesen elégedett vagyok a teljes folyamattal is – az első konzultációtól a kórházi tartózkodáson át a műtét utáni első napokig, hetekig. Nagyon boldog vagyok, és büszke is, hogy végül meg mertem tenni a műtéthez vezető első lépést, és valóra váltottam legdédelgetettebb vágyamat, hogy nekem is szép melleim legyenek.
Kapcsolódó
Telefonos felvilágosítás
Ha kérdése van a műtéti lehetőségekkel kapcsolatban, kérjen ingyenes visszahívást, amelynek keretében igyekszünk minden felmerülő általános – orvosi vizsgálatot nem igénylő – kérdésére választ adni.
Telefonos felvilágosítás
Ha maradtak megválaszolatlan kérdései, kérjen ingyenes visszahívást, amelynek keretében igyekszünk minden felmerülő általános – orvosi vizsgálatot nem igénylő – kérdésére válaszokat adni.
Az év orvosa 2014
Dr. Debreczeni Béla Zoltán 2014-ben vehette át az Év orvosa pályázat közönségjelöltjének járó elismerést.